A STRESSZRŐL

AZ ÉRZELMEK ÉS A STRESSZ

Primer érzelmek: öröm, harag, undor, szomorúság, félelem

Az érzelmek fontos szerepet játszanak az életünkben, bármilyen furcsán is hangzik, de a túlélésünket biztosítják. Egy megjelenő érzelem tulajdonképpen a szervezetünk fiziológiai reakciója egy fizikai vagy pszichológiai ingerre. Az elsődleges érzelmek főleg fizikai ingerre adott válasz reakciók, amelyek cselekvésre ösztönöznek – ily módon biztosítva a túlélésünket. Lássuk a primer érzelmeket, és a szerepüket!

Az öröm cselekvésre, megosztásra ösztönöz, arra, hogy közösen cselekedjünk. A harag harcra késztet, biztosítja az energia és az erőforrások mobilizálását a küzdelemhez és erőt ad a célok eléréséhez, a nehézségek leküzdéséhez. Az undor a veszélyes/mérgező anyagokkal szemben nyújt védelmet, megakadályozza hogy megegyük őket és megmérgezzük magunkat. A szomorúság lehetővé teszi, hogy meggyászoljunk veszteségeket, hogy visszavonuljunk és számot vessünk, együttérzést ébreszt és segíti a másokhoz való kapcsolódást. A félelem a túlélési ösztönt kapcsolja be veszély vagy ellenséges közeg esetén. Ha azonban hosszan, tartósan fennáll, akkor stressz és szorongás alakulhat ki. 

MIT IS JELENT MINDEZ?

Az agyunk – a túlélés érdekében – folyamatosan elemzi azokat a helyzeteket, amikkel a napi működésünk során találkozunk. Veszélyes vagy nem? Mérgező vagy nem? Szükség van éberségre vagy nem? Mozgósítani kell az erőforrásainkat vagy nem? Kell küzdeni vagy nem? Társulni kell másokkal vagy nem? Hogyan lehet biztositani a túlélést, a fajfenntartást, a közösséget, a biztonságot, stb.

Ennek fényében értékeljük/értelmezzük az élethelyzeteinket, kapcsolatainkat, kapcsolódásainkat. Attól függően, milyennek látjuk az adott helyzetet, születik meg bennünk egy érzés – majd ezzel együtt az inger a cselekvésre, ami számtalan fiziológiai folyamatot indít el a szervezetben.

Ameddig ez valóban a túlélésünket, céljainkat szolgálja, addig ez rendben is van.

De mi van, ha az érzéseink inkább akadályoznak, vagy épp blokkolnak, paralizálnak egy adott helyzetben? Például, amikor rövidzárlatot kap az agyunk egy vizsgán, vagy lefagyunk egy konfliktusban. Vagy amikor olyan lámpalázunk van egy prezentáció (vagy randi) előtt, hogy majdnem elájulunk. Vagy amikor egy kis semmiségen annyira kiborulunk, hogy legszívesebben elszaladnánk világgá, vagy összetörnénk dühünkben a berendezést.... Vagy amikor a félelem állandósul, és szorongás vagy stressz lesz belőle...

A STRESSZ FIZIOLÓGIÁJA

Hogyan reagálunk veszély esetén? A hüllő agyban rögtön aktiválódnak az ősi ösztönök: harcolj, vagy menekülj, vagy tettesd magad tetszhalottnak.


DE MI IS A STRESSZ VALÓJÁBAN?

A kifejezés a latin strictus (szoros) szóból származik. A tudományos definíció szerint a stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti. Tágabb értelemben stresszt okoznak azok a helyzetek, amelyek az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában újszerű magatartási választ igényelnek.

Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.

A stressznek két fajtáját különböztetjük meg, az egyik inkább ártalmas, a másik viszont pozitív, motiváló hatással bír.

A « jó » stressz, (eustressz), motiváló, inspirál minket, ösztönzi a kreativitásunkat és a teljesítményünkre kedvezően hat.

A « rossz » stressz (distressz) inkább félelmetes, fenyegető, frusztrációt, szorongást okoz, idegessé, zaklatottá tesz, és felőröli tartalékainkat.

A stressz teljes hiánya enerváltságot, közönyt, apátiát okozhat, míg a túlzott stressz kimerültséget, krónikus szorongást, kiégést, érzelmi zavarokat és fizikai megbetegedéseket okozhat.

HOGYAN LESZ A FÉLELEMBŐL BETEGSÉG?

Félelmet akkor érzünk, amikor valamilyen veszély fenyeget. Ez egy olyan erő, amely cselekvésre ösztönöz a túlélés érdekében:

Harcolj, küzdj meg az ellenféllel, vagy menekülj, fuss el előle. Esetleg dermedj meg, tettesd magad tetszhalottnak, mert akkor a ragadozó békén hagy.

Az első két esetben a szervezet mozgósítja az erőforrásait, az utóbbi esetén „megdermed” / „megfagy”. Általában nem tudatosan választjuk meg, hogy a három lehetőség közül melyiket „alkalmazzuk” vészhelyzetben. Ha a veszély megjelenik, sokszor ösztönösen reagálunk.

De mi van akkor, ha a veszély „csak” a fejünkben van? És mi van akkor, ha egyszer valamikor valóban veszélyben voltunk, de nem sikerült megfelelően megoldani a helyzetet ? Mi van, ha sérülten jöttünk ki belőle, vagy ha a dermedtséget „választottuk”, de igazából küzdeni kellett volna? Ha pszichésen nem sikerült „kijönni” a veszély helyzetből, és mentálisan újra és újra átéljük?

Az elme – mivel sémákban „gondolkodik” – szinte bármilyen hétköznapi helyzetet tud vészhelyzetként azonosítani, így az agy rögtön kiadja a „parancsot”: harcolj vagy menekülj, vagy tettesd magad halottnak. Ennek hatására azonnal elindulnak a szervezetben az ehhez szükséges fiziológiai változások – igy másodpercek alatt érezzük a testünkben a félelem hatását. Ezáltal még inkább úgy érezzük, hogy elvesztettük a kontrollt, és még inkább kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Nézzük akkor a dolog fiziológiai oldalát!

MI TÖRTENIK A SZERVEZETÜNKKEL VÉSZHELYZETBEN?

Az agy, amikor veszélyt észlel, a harcot vagy a menekülést választja:

A szív ritmus és a pulzus megemelkedik, kezdődik a szervezet mobilizálása.

A mellékvese adrenalint termel, hogy legyen elegendő energia a küzdelemhez, a test hőmérséklet emelkedik, a tüdő kitágul, hogy minél több levegő juthasson bele.

A gyomor artériája összeszűkül, hogy minél több vér jusson az izmokba. A máj nagy mennyiségben glükózt termel, hogy felszabadítson energiát a küzdelemhez vagy a futáshoz. Az izmok megfeszülnek, készen a harcra vagy a futásra.

Mindezzel egy időben számtalan más fiziológiai folyamat is beindul, a szervezet mintegy 40 féle enzimet termel annak érdekében, hogy a túlélést biztosítsa egy esetleges sérülés esetén. Többek között véralvadást segítő enzimeket azért, hogy ha a test megsérül, akkor ne vérezzünk el rögtön.

Mi történik a szervezettel „tetszhalál” esetén?

Az állatvilágban gyakori, hogy a préda menekülés közben / helyett a tetszhalált választja. Miért? Mert a ragadozó élő prédát szeretne, friss, nem pedig döghúst. Ilyenkor a szívverés  és a keringés a minimumra lassul, a légzés és a pulzus alig észlelhető,  a szervek aktivitása csökken, az izmok és a test tónusa elernyed, a tudatos érzékelés kikapcsol. Ez a tetszhalál állapot szintén ösztönös reakció, – amely az emlősöknél a hüllő agyban van kódolva – és az embereknél is megfigyelhető jelenség. Ilyenkor egyfajta bénultság lép fel, az érzékelésnek a teljes hiánya figyelhető meg, olykor tudatvesztéssel, ájulással is járhat.

Képzeljük el, mi történik, ha a veszély helyzet nem valóságos, vagyis nem fizikai, hanem mentális vagy érzelmi? 

Ebben az esetben is ugyanazok a fiziológiai folyamatok mennek végbe a szervezetünkben, csak akkor ezek az anyagok „bennragadnak” a szervezetben, nem használjuk fel őket – hiszen nem történik valódi, fizikai küzdelem, sérülés vagy futás.  Igy a stressz, a szorongás – fizikai változásokkal kísérve –, ha tartósan fennáll, akkor megbetegedéseket okozhat, hiszen a fent említett fiziológiai reakciók anélkül zajlanak a szervezetben, hogy tényleges „cselekvés” vagy „megoldás” kísérné őket, és főként anélkül, hogy valódi megküzdés történne a fenyegető helyzetben. Ilyenkor alakulnak ki a stressz-betegségek: agyvérzés, stroke, infarktus, embólia, gyomor problémák, iszom feszülés és mozgás szervi betegségek, stb.

MÓDSZEREK A STRESSZ KEZELÉSÉRE

Szerencsére módszerek egész sora áll rendelkezésünkre, hogy csökkentsük a stressz kàros élettani hatásait és hogy helyes megküzdési stratégiát válasszunk. Mentális és imaginációs technikák, légzőgyakorlatok, meditációk, EFT, és reflexológia, energetikai kezelések, aromaterápia, stb. Az alábbi módszerek külön külön is, vagy akár kombinálva is használhatóak, attól függően, hogy kihez melyik áll közelebb.

MENTÁLIS TECHNIKÁK

TESTI ÉS PSZICHO-ENERGETIKAI TECHNIKÁK

MELYIK PROGRAMOT VÁLASZD?

EGYÉNI KONZULTÁCIÓ

Ezt a lehetőséget akkor érdemes választanod, ha csak alkalmanként szeretnél jönni. Ha csak eseti töltődésre vagy tanácsra van szűkséged, esetleg szeretnél egy módszert kipróbálni, de még nem tudod, mi lenne a jó számodra. 

GYÓGYITÓ CSOMAGOK

Ha konkrét tünetek, fizikai panaszok esetén szeretnél személyre szabott támogatást, akkor a tematikus csomagok közül válassz. Ezek a csomagok természetes megoldásokkal támogatnak téged a jobb közérzet elérésében, mindig az igényeidhez igazítva. Ezek általában több alkalomból álló csomagok, amelyek során egyedi kúrát állítunk össze számodra. További információkért kattints az alábbi linkre:

WORKSHOPOK

Ha érdekel a pszichoszomatika és szeretnéd megismerni egy-egy betegségcsoport, vagy tünetegyüttes lelki hátterét, és kíváncsi vagy, milyen alternatív terápiás lehetőségekkel tudjuk támogatni a gyógyulást, akkor gyere el valamelyik tematikus workshopra. Ez nem egyéni tanácsadás, hanem egy általánosabb, csoportos program, ahol a pszichoszomatikus megbetegedésekről tudhatsz meg többet, illetve bemutatom az általam használt terápiás lehetőségeket is. A részletekért kattints ide:

E-BOOK

Ha csak általánosságban érdekel egy-egy tünet együttes, vagy csak informálódsz a természetes módszerekről, alternatív terápiás lehetőségekről - és otthon ki is próbálnád őket, de nem szeretnél csoportos workshopra jönni, akkor érdemes ezt a kis kézikönyvet megvenned. Ha inkább egyedül szeretnél elmélyülni egy kicsit a témában, akkor akár gyakorlati útmutatóként is használhatod, az egyes módszerek kipróbálására. 

FIGYELMEZTETÉS! Az alternatív terápiák, és természetes módszerek a közérzet javító szolgáltatások kőrébe tartoznak, amelyek célja az egészség megőrzése, a prevenció, illetve már fennálló panaszok esetén az orvosi kezelés támogatása a gyógyulás érdekében. Igy tehát nem helyettesíti az orvosi diagnózist és a szakorvosi ellátást, hanem kiegészíti azt.